Messi ötödik, Olise kilencedik? Így osztanám ki a 2026-os Aranylabdát

Valami nem stimmel ezzel a rangsorral

Harry Kane nyerte a 2026-os Aranylabdát. És ezzel szerintem semmi probléma nincs. Az angol támadó egészen elképesztő szezont produkált, a Bayern Münchennel trófeákat nyert, a világbajnokságon is remekelt, szóval számomra teljesen megérdemelten lett az év legjobb játékosa.

Na de amikor megláttam a teljes top 10-et, azért volt néhány helyezés, amin komolyan elgondolkodtam.

Michael Olise kilencedik. Lionel Messi ötödik.

Most komolyan, ezt mégis hogyan sikerült összehozni?

Olise a Bayernben 22 gólt és 26 gólpasszt jegyzett, a világbajnokságon pedig további hét gólpasszt osztott ki. Mindeközben Messi az Inter Miamiban játszott kiváló szezont, majd Argentínával egészen a világbajnoki döntőig jutott.

És mielőtt bárki félreértene, nem azt állítom, hogy Messi rosszul futballozott. Sőt, a statisztikái alapján még mindig egészen elképesztő, mire képes ilyen idősen.

De azért ne tegyünk már úgy, mintha teljesen mindegy lenne, hogy valaki az MLS-ben vagy a világ legerősebb európai bajnokságaiban éri el ezeket az eredményeket.

Ráadásul nemcsak Olise helyezése zavar. Szerintem Declan Rice is sokkal előrébb érdemelt volna végezni, Yamal harmadik helyét pedig szintén túlzásnak érzem.

És itt felmerül bennem egy kérdés, amely az egész Aranylabda-szavazásnál egyre jobban foglalkoztat.

Valójában mit értékelnek az újságírók? A teljes idényben nyújtott teljesítményt, a megnyert trófeákat, vagy néha azt is, hogy mekkora név szerepel egy játékos mezének hátulján?

Mert szerintem az idei rangsor több helyezése is azt mutatja, hogy ezek a szempontok nem mindig kapnak következetes súlyt.

Éppen ezért összeállítottam a saját top 10-emet. Nem azért, mert nálam lenne a megkérdőjelezhetetlen igazság, hanem mert szerintem érdemes megvizsgálni, kik végezték valóban a legjobb munkát a 2025/26-os idényben.

Mi alapján állítottam össze a saját top 10-emet?

Mielőtt bemutatnám a saját rangsoromat, szerintem érdemes tisztázni, hogy milyen szempontok alapján értékeltem a játékosokat.

A France Football hivatalos szabályzata szerint az Aranylabda odaítélésénél három fő szempontot vesznek figyelembe, fontossági sorrendben: az egyéni teljesítményt, a csapatsikereket és a sportszerűséget. Az értékelési időszak pedig 2025. augusztus 3-tól 2026. július 19-ig tartott, tehát a világbajnokság is beletartozott.

Ezekkel a szempontokkal alapvetően egyetértek. A problémám inkább azzal van, hogy szerintem nem mindig következetesen alkalmazzák őket.

Számomra például nagyon fontos, hogy egy játékos milyen bajnokságban és milyen ellenfelekkel szemben éri el az eredményeit. Mert azért valljuk be, nem feltétlenül jelent ugyanolyan teljesítményt harminc gólt szerezni az MLS-ben, mint a Premier League-ben, a Bundesligában vagy éppen a Bajnokok Ligájában.

Persze ettől még az MLS-ben szerzett gólok nem válnak értéktelenné. De szerintem igenis figyelembe kell venni a versenykörnyezet erősségét.

Ugyanilyen fontosnak tartom azt is, hogy mennyire meghatározó egy játékos a saját csapatában. Nem kizárólag a gólok és gólpasszok érdekelnek, hanem a védekezés, a játékintelligencia, a helyzetteremtés és az is, hogy mennyire képes befolyásolni egy mérkőzés alakulását.

Gondoljunk csak Declan Rice-ra. Lehet, hogy nem termelt annyi gólt, mint egy világklasszis támadó, de az Arsenal bajnoki címében betöltött szerepe szerintem megérdemli az elismerést.

A megnyert trófeákat természetesen szintén figyelembe vettem. Viszont önmagában attól, hogy valaki mindent megnyer a csapatával, még nem feltétlenül ő volt az idény egyik legjobb játékosa. Fabián Ruiz például rengeteg sikert ünnepelhetett, de számomra a fölé helyezett játékosok összességében meghatározóbb teljesítményt nyújtottak.

És akkor ott van a világbajnokság.

Szerintem ez a futball egyik legfontosabb eseménye, és természetesen komoly súllyal kell szerepelnie az értékelésben. De nem mindegy, hogy valaki csupán tagja egy sikeres válogatottnak, vagy ténylegesen a torna egyik legjobb játékosa volt.

Végül pedig a sportszerűséget sem hagynám figyelmen kívül. Ha már a hivatalos szabályzatban is szerepel, akkor szerintem a pályán tanúsított viselkedésnek is kellene legyen jelentősége.

Nálam tehát nem a legismertebb név, nem a legtöbb trófea és nem is kizárólag a gólok száma döntött, hanem az, hogy ki nyújtotta a legértékesebb teljesítményt az egész idény során.

És ezek alapján bizony jó néhány helyen teljesen más sorrendre jutottam, mint a hivatalos szavazás.

Messi tényleg a világ ötödik legjobbja volt?

Lionel Messi. Ötödik hely a 2026-os Aranylabda-szavazáson.

Őszintén szólva ez volt az a helyezés, amin talán a legjobban felhúztam magam az egész díjátadó alatt.

És mielőtt bárki félreértene, nem azzal van problémám, hogy Messi még mindig fantasztikus futballista. Ezt szerintem senki nem vitathatja komolyan. A képességei, a játékintelligenciája és az, amit a labdával művelni tud, még 39 évesen is egészen elképesztő.

De azért ne vicceljünk már. Tényleg a világ ötödik legjobb teljesítményét nyújtotta az elmúlt idényben?

Szép számok, de milyen bajnokságban?

Az Aranylabda értékelési időszakában Messi 30 MLS-mérkőzésen 29 gólt és 23 gólpasszt jegyzett az Inter Miami színeiben.

Első ránézésre egészen brutális statisztikák. És azok is.

Viszont szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy valaki hol éri el ezeket az eredményeket.

Mert azért valljuk be, az MLS nem ugyanaz a szint, mint a Premier League, a Bundesliga, a La Liga vagy a Bajnokok Ligája. Teljesen más minőségű ellenfelekkel, más intenzitással és más taktikai követelményekkel kell szembenézni.

Nézzük például Michael Olisét. A Bayern München játékosaként 22 gólt és 26 gólpasszt szerzett, miközben a világ legerősebb klubjai ellen is bizonyítania kellett.

És akkor Messi ugyanabban a szavazásban négy hellyel előtte végez?

Nálam ez egyszerűen nem fér bele.

A világbajnokság, ami mindent megváltoztatott?

Persze ott van a világbajnokság, ahol Messi nyolc góllal és négy gólpasszal segítette Argentínát a döntőig.

Ez szintén kiemelkedő teljesítmény. De szerintem itt is érdemes egy kicsit a számok mögé nézni.

Argentína az elődöntőig Algériával, Ausztriával, Jordániával, a Zöld-foki Köztársasággal, Egyiptommal és Svájccal találkozott. Egyetlen olyan ellenféllel sem játszottak, amely a világbajnokság előtti FIFA-világranglista első tíz helyezettje között szerepelt.

Ráadásul az Opta elemzése szerint az elődöntőbe jutott csapatok közül Argentínának volt a legkönnyebb útja a legjobb négy közé.

És még így sem ment minden simán. A Zöld-foki Köztársaságot és Egyiptomot is 3–2-re győzték le, Svájcot pedig csak hosszabbítás után sikerült legyőzniük.

Aztán jött Anglia.

Ezt a mérkőzést természetesen nem akarom elvitatni Messitől. Az argentinok mindkét gólját ő készítette elő, és meghatározó szerepe volt abban, hogy a csapata fordítani tudott.

Viszont egyetlen igazán erős ellenféllel szemben nyújtott kiemelkedő teljesítmény szerintem nem elegendő ahhoz, hogy valakit automatikusan a világ öt legjobb játékosa közé soroljunk.

A döntőben pedig már egészen más képet láthattunk.

Spanyolország teljesen megfojtotta Argentína támadójátékát. Az argentinok a rendes játékidőben egyetlen kapura lövésig sem jutottak, Messi pedig messze nem tudott akkora hatással lenni a mérkőzésre, mint a korábbi találkozókon.

És akkor még a sportszerűségről nem is beszéltünk.

Az Algéria elleni mérkőzés után az algériai szövetség hivatalosan is panaszt tett a játékvezetés miatt, többek között Messi Aïssa Mandi elleni belépőjét kifogásolva. Az esetet nem büntették, pedig szerintem egy ilyen mozdulatért akár piros lap is járhatott volna. Messi később mesterhármast szerzett.

Márpedig ha a sportszerűség hivatalosan is szerepel az Aranylabda értékelési szempontjai között, akkor az ilyen eseteket sem kellene figyelmen kívül hagyni.

A Messi körüli médiahatás

És itt van még valami, amit egyszerűen nem tudok szó nélkül hagyni.

Én úgy gondolom, hogy a sportmédia Messi egész pályafutása során tudatosan formálta a róla kialakult képet. A zseniális teljesítményei rendre hatalmas figyelmet kaptak, miközben szerintem a kellemetlenebb megmozdulásai és vitatható viselkedése sokszor jóval kisebb hangsúlyt kapott.

Sőt, azt sem tartom kizártnak, hogy egyes szavazók tudatosan is előnyben részesítették az olyan, rendkívüli marketingértékkel rendelkező játékosokat, mint Messi vagy Yamal, mert ezeknek a neveknek a futballiparban hatalmas üzleti jelentőségük van.

Nem állítom, hogy ezt bizonyítani tudom. De ez a személyes véleményem arról, ahogyan a futball legnagyobb sztárjait kezelik.

Az Aranylabda nem életműdíj. Nem azt kellene értékelni, ki mekkora legenda, hanem azt, hogy ki nyújtotta a legjobb teljesítményt az adott idényben.

Messi minden idők egyik legnagyobb játékosa, ezt nem vitatom. De számomra a 2026-os ötödik helyezése egyszerűen túlzás.

Különösen úgy, hogy Ousmane Dembélé, Khvicha Kvaratskhelia, Michael Olise és Declan Rice is mögötte végzett.

És szerintem mindannyian előkelőbb helyezést érdemeltek volna nála.

Nálam Messi idén nem fért volna be a legjobb tíz közé.

Michael Olise – Hogyan lett ebből kilencedik hely?

Michael Olise. Kilencedik hely a 2026-os Aranylabda-szavazáson.

Őszintén szólva, Messi ötödik helyezése mellett talán ez az, amit a legkevésbé tudok megérteni az idei rangsorban.

Mert azért nézzük már meg, milyen szezont produkált a Bayern München francia támadója.

52 klubmérkőzésen 22 gól és 26 gólpassz. Ezzel az öt legerősebb európai bajnokság csapatainál játszó futballisták közül ő volt az egyetlen, aki minden sorozatot figyelembe véve legalább 20 gólt és 20 gólpasszt is elért.

És akkor még nem beszéltünk a világbajnokságról.

De először maradjunk egy kicsit a Bayernnél.

Olise a Bundesligában 15 góllal és 19 gólpasszal zárt, amivel a bajnokság legjobb játékosának is megválasztották. Ráadásul a Bayern megnyerte a német bajnokságot, a Német Kupát és a Német Szuperkupát is.

Persze egy Bayern Münchennél alapvető elvárás, hogy trófeákért küzdjön. De attól még szerintem igenis számít, hogy egy játékos mekkora szerepet vállal ezeknek a megszerzésében.

És Olise szerepe megkérdőjelezhetetlen volt.

Nem egyszerűen arról beszélünk, hogy Harry Kane mellett volt még egy jó támadó a csapatban. Olise a Bayern támadásépítésének egyik legfontosabb alakja volt. A cseleivel képes megbontani a védelmet, folyamatosan helyzeteket alakít ki, és elképesztő pontossággal találja meg a társait.

Ráadásul mindezt nemcsak a német bajnokságban mutatta meg.

A Bajnokok Ligájában a Real Madrid elleni negyeddöntő visszavágóján például a 94. percben szerzett góljával végleg eldöntötte a párharcot. A Bayern 4–3-ra nyerte a mérkőzést, Olisét pedig a találkozó legjobb játékosának választották.

És ez csak egyetlen példa arra, hogy a legfontosabb pillanatokban is képes volt különbséget teremteni.

A Bayern végül a PSG ellen búcsúzott az elődöntőben, de Olise teljesítményének értékéből szerintem ez sem vesz el sokat.

Na de akkor nézzük meg a világbajnokságot.

Hét gólpassz. Nyolc mérkőzésen.

Olise ezzel megdöntötte a világbajnokságok egy tornára vonatkozó, 1966 óta nyilvántartott gólpasszrekordját. A korábbi csúcsot Pelé tartotta hat gólpasszal, még az 1970-es világbajnokságról.

És tudjátok, mi az igazán érdekes?

Kylian Mbappé tíz világbajnoki góljából ötöt éppen Olise készített elő.

Ez azért szerintem egészen elképesztő. Mbappé teljesen megérdemelten lett a világbajnokság gólkirálya, de az ő eredményességében Olise-nak is hatalmas szerepe volt.

Persze nem akarom azt állítani, hogy Olise jobb gólszerző lenne Mbappénál. Nem is ez a lényeg. A két játékos teljesen más módon járul hozzá a csapata sikeréhez.

Mbappé elsősorban a góleredményességével emelkedett ki, Olise viszont egyszerre volt veszélyes befejező és a támadások egyik legfontosabb szervezője.

Ráadásul amíg Mbappé a Real Madriddal egyetlen jelentős trófeát sem nyert a vizsgált időszakban, addig Olise három klubtrófeát is ünnepelhetett.

Számomra egészen érthetetlen, hogyan végezhet valaki a kilencedik helyen egy olyan idény után, amelyben több mint húsz gólt szerez, több mint húszat előkészít, bajnokságot nyer, majd még világbajnoki rekordot is dönt.

Nyilván lehet azzal érvelni, hogy Mbappé a Bajnokok Ligájában és a világbajnokságon több gólt szerzett, és ez teljesen jogos érv. Az is igaz, hogy Olise sem nyert meg mindent, hiszen a Bayern kiesett a BL-ből, Franciaország pedig nem jutott döntőbe a világbajnokságon.

De ha az egész idényt nézzük, a csapatsikerekkel, a helyzetteremtéssel és a pályán mutatott hatással együtt, akkor nálam Olise összességében értékesebb teljesítményt nyújtott.

Harry Kane Aranylabdájával továbbra is egyetértek. Az angol támadó egészen elképesztő góleredményessége miatt nálam is az első helyen végezne.

De Michael Olise?

Nálam egyértelműen második. Nem kilencedik.

Az én Aranylabda top 10-em

Az eddigiek alapján szerintem már elég egyértelmű, hogy jó néhány helyen másképp döntöttem volna, mint az Aranylabda szavazói.

De akkor nézzük meg, nálam hogyan alakult volna a 2026-os Aranylabda legjobb tíz játékosának sorrendje.

10. Fabián Ruiz

Ruiz esetében szerintem egy igazán érdekes helyzetről beszélünk. A PSG-vel gyakorlatilag minden jelentős trófeát bezsebelt, a spanyol válogatottal pedig világbajnok lett. Ennél sikeresebb idényt csapatszinten nehéz elképzelni.

Viszont számomra az Aranylabdánál nem kizárólag az számít, hogy valaki hány trófeát nyert. Ruiz kiválóan játszott, és fontos szereplője volt a csapatainak, de szerintem nem volt annyira meghatározó az egész idény során, mint a fölé helyezett játékosok.

Éppen ezért nálam is a tizedik helyen végezne.

9. Erling Haaland

Haaland megint bebizonyította, hogy a világ egyik legveszélyesebb gólszerzője. A Premier League-ben 27 góllal lett gólkirály, Norvégiával pedig hét gólt szerzett a világbajnokságon.

Ráadásul a Manchester Cityvel az FA-kupát és a Ligakupát is megnyerte.

Számomra teljesen egyértelmű, hogy helye van a legjobb tízben. Viszont a teljesítményének értékelésekor nemcsak a góljait néztem, hanem azt is, mennyire volt meghatározó a csapata egész játékában.

És ebben szerintem Declan Rice egy kicsivel többet tett hozzá az Arsenal sikeréhez.

8. Declan Rice

Na, ő az a játékos, akit szerintem nagyon alulértékeltek az idei szavazáson.

Rice a Premier League egyik legkomplettebb középpályása. Védekezik, labdát szerez, szervezi a játékot, ráadásul pontrúgásokból is elképesztően veszélyes.

Az Arsenal bajnoki címében betöltött szerepe szerintem megkérdőjelezhetetlen. Nem véletlen, hogy a klub szurkolói ismét őt választották a szezon legjobb játékosának.

És pontosan ezért tartom sokkal értékesebbnek a teljesítményét annál, mint amit a hivatalos tizenötödik helyezése sugall.

Nálam egyértelműen a legjobb tíz között a helye.

7. Ousmane Dembélé

Dembélé ismét egy fantasztikus szezont produkált a PSG-ben. A párizsiak támadójátékának egyik legfontosabb alakja volt, és a Bajnokok Ligája megvédésében is komoly szerepet vállalt.

Ráadásul a francia válogatottban is eredményesen szerepelt a világbajnokságon.

A hetedik helye szerintem teljesen vállalható, bár Messi mögé semmiképpen sem soroltam volna.

6. Khvicha Kvaratskhelia

Kvaratskhelia esetében számomra az egyik legerősebb érv a Bajnokok Ligája.

Tíz gól, hat gólpassz, BL-győzelem, ráadásul az UEFA a sorozat legjobb játékosának választotta.

És azért valljuk be, a Bajnokok Ligájában ilyen teljesítményt nyújtani nem mindennapi dolog.

A PSG-ben betöltött szerepe és a legfontosabb mérkőzéseken nyújtott játéka miatt nálam is a hatodik helyen végezne.

5. Rodri

Rodri helyezésén gondolkodtam talán a legtöbbet.

A klubidényét nézve közel sem volt olyan kiemelkedő, mint a korábbi években. Sérülések hátráltatták, és a Manchester Cityben sem tudta végig azt a szintet hozni, amit megszokhattunk tőle.

Viszont aztán jött a világbajnokság.

Rodri Spanyolország egyik legmeghatározóbb játékosa volt, irányította a középpályát, végül világbajnok lett, és a torna legjobb játékosának is megválasztották.

És itt szerintem fontos különbséget tenni aközött, hogy valaki egyszerűen világbajnok lesz, vagy egyénileg is az egész torna legjobbja.

Ezért nálam Rodri az ötödik helyen végezne. A világbajnoki teljesítménye miatt mindenképpen megérdemli az elismerést, de a gyengébb klubidényét sem hagyhatom figyelmen kívül.

4. Lamine Yamal

19 évesen a világ legjobb négy játékosa között lenni? Szerintem ez önmagában is egészen elképesztő.

Yamal fantasztikus idényt produkált Barcelonában. A kreativitása, a cselei, a helyzetteremtése és a góleredményessége miatt már most világklasszisnak számít.

Viszont a világbajnokságon szerintem elmaradt attól a szinttől, amit klubszinten megszokhattunk tőle.

És bár így is fontos szerepe volt Spanyolország sikerében, számomra ez nem volt elegendő a dobogóhoz.

A negyedik hely viszont továbbra is hatalmas elismerés.

3. Kylian Mbappé

Mbappé egyéni teljesítményére szerintem nem lehet sok panasz.

A Real Madridban 42 gólt szerzett, a világbajnokságon pedig tíz találattal lett gólkirály. Ráadásul a Bajnokok Ligájában is ő szerezte a legtöbb gólt.

Viszont klubszinten a Real Madrid nem tudott jelentős trófeát nyerni, miközben a Bayern München több sorozatban is sikeresebb volt.

És bár Mbappé góleredményessége egészen rendkívüli, Olise teljes idényben mutatott játéképítő szerepét és csapatsikereit valamivel többre értékelem.

Ezért nálam Mbappé a harmadik helyre kerülne.

2. Michael Olise

Róla már részletesen beszéltem, úgyhogy nem fogom újra felsorolni az összes statisztikáját.

22 gól, 26 gólpassz a Bayernben, további hét világbajnoki gólpassz, három klubtrófea és rengeteg kiváló teljesítmény a legmagasabb szinten.

Számomra ez egyértelmű dobogós idény.

És őszintén szólva még mindig nem tudom megérteni, hogyan sikerült ebből a hivatalos rangsorban a kilencedik helyet kihozni.

Nálam Michael Olise a második.

1. Harry Kane

Az első hellyel viszont teljesen egyetértek.

Harry Kane egészen elképesztő szezont játszott. A Bayern Münchenben 61 gólt szerzett, bajnokságot és Német Kupát nyert, a világbajnokságon pedig további hat találatig jutott Anglia színeiben.

Ráadásul nemcsak gólszerzőként volt meghatározó, hanem a csapat támadásépítésében is fontos szerepet vállalt.

Kane teljesítményében számomra minden megvolt, amit egy Aranylabda-győztestől elvárok. Kiemelkedő egyéni statisztikák, eredményesség, csapatsikerek és folyamatosan magas szintű játék.

Úgyhogy ebben az egyben nem vitatkozom a szavazókkal.

2026-ban Harry Kane teljesen megérdemelten nyerte meg az Aranylabdát.

Források

A cikkben szereplő eredmények, statisztikák és szakmai megállapítások az alábbi forrásokon alapulnak.

1. UEFA – A 2026-os Aranylabda hivatalos eredményei – Harry Kane győzelme és a hivatalos top 10, beleértve Messi ötödik és Olise kilencedik helyezését.
2. France Football – A 2026-os Aranylabda hivatalos szabályzata – A 2025. augusztus 3. és 2026. július 19. közötti értékelési időszak, az egyéni teljesítmény, a csapatsikerek, a sportszerűség és az újságírói szavazás szabályai.
3. Opta Analyst – A 2026-os Aranylabda mind a 30 jelöltjének statisztikái – Messi, Olise, Mbappé, Kane, Rodri, Rice, Ruiz és a többi jelölt teljes idényre vonatkozó teljesítményadatai.
4. Bundesliga – Harry Kane kiemelkedő 2025/26-os idényének statisztikái – Kane 61 klubgólja, Bundesliga- és Német Kupa-győzelme, valamint a gólszerzői rekordjai.
5. Bundesliga – Michael Olise a 2025/26-os idény legjobb játékosa – Olise 15 bajnoki gólja, 19 gólpassza és az év játékosának járó elismerése.
6. FIFA – A 2026-os világbajnokság gólpasszrekordja – Michael Olise hét gólpassza, valamint a korábbi rekordok, köztük Pelé 1970-es teljesítménye.
7. UEFA – Bayern München–Real Madrid 4–3, BL-negyeddöntő – Olise hosszabbításban szerzett gólja, a Bayern továbbjutása és a mérkőzés legjobb játékosának járó elismerés.
8. FIFA – A 2026-os világbajnokság legfontosabb statisztikái – Mbappé tíz, Messi nyolc, Haaland hét és Kane hat világbajnoki gólja, valamint a torna további egyéni teljesítményadatai.
9. FIFA – A 2026-os világbajnokság teljes eredménylistája – Argentína világbajnoki ellenfelei, a csoportmérkőzések és az egyenes kieséses szakasz eredményei.
10. AS – Melyik elődöntősnek volt a legkönnyebb útja a 2026-os világbajnokságon? – A négy elődöntős ellenfeleinek FIFA-világranglista alapján készített összehasonlítása, különös tekintettel Argentína útjára.
11. FIFA – Anglia–Argentína 1–2, világbajnoki elődöntő – Messi két gólpassza és az argentin válogatott továbbjutása.
12. Opta Analyst – Spanyolország–Argentína, a 2026-os vb-döntő elemzése – Argentína kapura lövés nélküli rendes játékideje, Messi visszafogottabb teljesítménye és a spanyolok fölénye.
13. Reuters – Algéria hivatalos panasza az Argentína elleni játékvezetés miatt – A Messi és Aïssa Mandi közötti vitatott eset, a játékvezetői döntés és az algériai szövetség panasza.
14. UEFA – Khvicha Kvaratskhelia a 2025/26-os Bajnokok Ligája legjobb játékosa – A tíz BL-gól, hat gólpassz és a PSG BL-győzelmében betöltött szerep.
15. Arsenal – Declan Rice a 2025/26-os idény legjobb Arsenal-játékosa – Rice labdaszerzései, szerelései, helyzetteremtése, pontrúgásai és a bajnoki címben betöltött meghatározó szerepe.
16. Premier League – Erling Haaland a 2025/26-os idény gólkirálya – Haaland 27 bajnoki gólja és harmadik Premier League-aranycipője.

A cikkben szereplő játékosértékelések, a saját Aranylabda-rangsor, valamint a média és a játékosok ismertségének szavazásra gyakorolt lehetséges hatásával kapcsolatos következtetések a szerző személyes véleményét tükrözik.